Vagyonosodási vizsgálat
Tekintettel arra, hogy az adószakértő jogászként végzett ügyvédi tevékenységem jelentős részét jelenleg a vagyonosodási vizsgálatok terén ellátandó jogi képviselet és eljárás teszi ki, az alábbiakban felvázolok néhány hasznos tudnivalót a vagyonosodási vizsgálatokra vonatkozóan. A témáról Vagyonosodási vizsgálatok címmel cikkem jelent meg a Haszon Magazinban.
Mit jelent a vagyonosodási vizsgálat?
Az adóhatóság azt vizsgálja, hogy az adózó magánszemély által az elévülési időszakon belül (5+1 év) elért jövedelme arányos-e a kiadásaival, illetve a személyi jövedelemadó bevallásában feltüntetett összeggel. A vagyonosodási vizsgálat tehát a személyi jövedelemadó vizsgálat egyik sajátos, utólagos formája, amely során az adóhatóság vagyonmérleget készít, és összeveti az adott időszakban teljesített kiadások az adózó által megjelölt időszakban szerzett és leadózott jövedelmével.
Kik számíthatnak vagyonosodási vizsgálatra?
Elsősorban azok kerülhetnek az adóhatóság látókörébe, akik láthatóan jobban élnek és többet költenek (drága autók, nyaralás), mint amennyi a bevallásukban szereplő jövedelem alapján reális lehet, tehát kevesebbet vallanak be jövedelemként, mint amennyit az életvitelük, jövedelmi viszonyaik mutatnak (vidéken feltűnő ház stb.).
Ugyancsak vizsgálatra adhat okot, ha az egyéni vállalkozó nagy összegű tagi kölcsönt nyújtott a cégének, vagy ha minimálbért vagy még azt sem elérő jövedelmet vallott be, és ennek ellenére jelentős ingó- és ingatlan vagyonnal rendelkezik, továbbá, ha cégből magáncélra vagy egyébként igazolatlanul vett ki és költött el pénzt.
Mekkora az esélye, hogy bármely adózónál sor kerüljön egy vagyonosodási vizsgálatra?
Azt kell mondanom, hogy egyre nagyobb az esélye, hogy bárkinél meginduljon egy vagyonosodási vizsgálat, mivel az adóhatóságot a kormány megbízta azzal, hogy 2007-ben 10.000 vagyonosodási vizsgálatot folytasson le. Ennek alapján igen nagy nyomás nehezedik az APEH-re, hogy teljesítse a kormányelvárásokat, és minél több kintlevőséget és eltitkolt jövedelem után be nem fizetett adót, bírságot hajtson be. Az Adóhatóság által kezelt információk tömege is egyre nagyobb. (Adó, Tb., illeték, cégváltozások stb. számítógépes nyilvántartása.)
Nyilvánvalóan ezen feladat minél hatékonyabb megvalósíthatóságát célozzák az olyan ez év elején bevezetett intézkedések, mint az illetékhivatalok adóhatóságba történő beintegrálása, illetve az elévülési időn túli vizsgálat lehetővé tétele.
Az illetékhivatali feladatok átvétele ugyanis azt eredményezi, hogy az adóhatóság közvetlenül rendelkezhet azokkal az információkkal, hogy ki, milyen ingatlan, gépjármű után fizetett illetéket. Ezeket az adatokat aztán felhasználja a vagyonosodási vizsgálatokba bevont személyek kijelölésekor.
Az elévülési idővel kapcsolatos új szabályozás lényege pedig abban rejlik, hogy az elévülési idő előtti vagyongyarapodás csak közhiteles nyilvántartással, jogerős bírósági vagy hatósági határozattal, bankszámlák és az értékszámlák kivonataival igazolható, ez azonban – ma még vitatható – későbbi időponttól szerzett jövedelemre érvényes.
Közhiteles nyilvántartás körébe az ingatlan-, a földhasználati-, a zálogjogi- és a gépjármű-nyilvántartás tartozik. Vagyonszerzésnek pedig az minősül, ha valaki megszerzi az adott ingatlan vagy egyéb érték használati vagy rendelkezési jogát, továbbá, ha a vizsgált adózó bank-, vagy értékpapírszámláján valamilyen összeget jóváírnak.
Az adóhatóság ezeknek a dokumentumoknak a birtokában csak azt vizsgálhatja, hogy megfelelnek-e a valóságnak. Az adóhatóság az ezekkel kapcsolatos dokumentumokat csak annak erejéig vizsgálhatja, hogy megfelelnek-e a valóságnak. Amennyiben igen, akkor a vizsgálat nem terjedhet ki az elévülési idő előtti időszakra. Viszont, ha nem találja helytállónak az adóhatóság a bemutatott dokumentumokat, úgy az öt évnél régebbi jövedelemből szerzett vagyongyarapodásokra is kiterjesztheti a vizsgálatot. Ez a rendelkezés azonban csak a 2006. szeptember 15-e utáni szerzésekre vonatkozik, de egyes vélemények szerint még ennél is későbbi lehet a kötött bizonyítás.
Mi lehet a vagyonosodási vizsgálatok adózóra nézve hátrányos következménye?
A hosszadalmas eljárás, a kérdőívek kitöltögetése, adatbekérések, adóhatóság előtti bizonyítási eljárás mellett, amennyiben a szerzés igazolására családtagot vagy kölcsönadót is megjelöltünk, számítani lehet arra is, hogy a vizsgálatot kiterjeszti az adóhatóság a hivatkozott családtag jövedelmi viszonyaira is, illetve a kölcsönadónál célvizsgálatot végez, amelyek során megvizsgálja az adóhatóság, hogy a családtag, illetve a kölcsönadó bevallott jövedelme elég forrást biztosíthat-e a családtag által igazolandó vagyonelemre, illetve az adott kölcsönösszegre vonatkozóan.
Ha azonban az eljárás lezárultával az adóhatóság nem látja igazoltnak adózó állításait és eltitkolt, be nem vallott jövedelemre bukkan, becsléssel határozza meg az adóalapot, az adóalap után személyi jövedelemadót állapít meg, amely adóhiánynak minősül, és az adóhiány 50%-a után adóbírságot, a meg nem fizetett adó után késedelmi pótlékot szab ki. Sőt, indokolt esetben büntető feljelentést is tehet adócsalás megalapozott gyanúja miatt.