A cikk a Haszon Magazin 2007. szeptemberi számában jelent meg.

Vagyonosodási vizsgálatok

Készüljön fel előre!

Tavaly indultak el vállalkozók széles körére kiterjedő vagyonosodási vizsgálatok. Az ellenőrzések minden vártnál nagyobb számban kezdődtek és ma már látszik, hogy a 3 millió adófizetőből elsősorban a kis és középvállalkozások tulajdonosai lettek az érintettek. Kik számíthatnak a vizsgálatra? Milyen is vagyonosodási vizsgálat? Fel lehet-e egyáltalán készülni rá? Ilyen és ezzel összefüggő kérdések sokasága fogalmazódik meg nap-mint nap.

A személyi jövedelemadó törvény nem is ismeri a „vagyonosodási vizsgálat” kifejezést. Ugyanis a személyi jövedelemadó ellenőrzésnek induló eljárás, ha a „bevallott és bevallás alá nem tartozó jövedelem nincs arányban a vagyonnal” automatikusan átfordul vagyonosodási vizsgálatba, vagyis becslési eljárásba. Ettől a ponttól az adóhatóság törvényileg igen kevéssé szabályozott és joggyakorlattal még alá nem támasztott „mérlegelésbe” kezd. Minden, az eljárás során átadott dokumentumról - más alkotmányos eljárásban bizonyítéknak minősülő tényről, adatról - eldönti, hogy az kellően életszerű-e? Például tarthatta-e valaki a pénzét készpénzben, adhatott-e az édesapa vagy a barát ötmillió forintot lakásvásárlásra vagy kft alapításra? Összegyűlhet-e kisebb vagyon a menyasszonytáncból, és ha igen, a kalapba dobott tízezer forintok után illetéket vagy adót kellett volna fizetnie a boldog ifjú párnak? Jaj annak is, akinél az édesanya nyugdíjszelvénye alapján „nem életszerű”, hogy a vállalkozás indításához adhatott hat-nyolc millió forintot. Igaz, ezekben a kérdésekben a bírósági gyakorlat (megyei szintű) a valósághoz közelebb álló álláspontot képvisel.

Mire számíthatunk?

A vagyonosodási vizsgálatok között kevés olyan hír látott napvilágot, hogy a lefolytatott ellenőrzések hány százalékában vizsgáltak például köztisztviselőt, miközben annál több vállalkozó ismerősünk tölt sok időt azzal, hogy visszamenőleg 6-8 évre igazolja a vagyonát. Az állampolgárok jelentős részének, ha nem vásárol nagy értékű ingatlant, szinte biztosan nem kell számolnia vele, pedig talán az egyenlőségnek ez sem ártana. A vagyonosodási vizsgálat akkor fenyeget, ha valaki nem fogyasztott, hanem megtakarított. Ma már szinte egyszerű számítógépes programmal kiszámítható, hogy mit kell tennie annak, aki minimálisra akarja csökkenteni a vagyonosodási vizsgálat esélyét. Persze az sem mindegy, hogy valaki az ország melyik részén él?

A vagyonosodási vizsgálatok elé nézők számára több általános tanácsot is lehet adni, de ez nem helyettesíti azt, hogy amennyiben konkréttá válik a vizsgálat, személyesen az adott állampolgár személyi körülményeinek ismeretében kell lépésről lépésre végiggondolni a vizsgált évek alatt megszerzett vagyon forrását, a külső szemlélő számára ellentmondásnak tűnő összefüggések feloldását. A legnagyobb gondot azonban az jelenti, hogy a törvény alkalmazásának elmúlt 20 éve és az azóta eltelt módosítások sem azt szolgálták, hogy a bevallások alkalmasak legyenek a tényleges ellenőrzések lefolytatására. Mind az adózók, mind az adóhatóság, de még a bíróságok is szinte együtt tanulják az Szja. ellenőrzést, és igenis ezek az ellenőrzések személy függőek.

Ki számíthat vizsgálatra?

Az első nagy kérdéskör a vagyonosodási vizsgálatok körében az, hogy kik azok, akik számíthatnak arra, hogy megkapják a „behívót”? A leggyakoribb kijelölési szempontok az alábbiak voltak az elmúlt időszakban a teljesség igénye nélkül:

Ingatlant vásárlók, akiknek a vételt megelőzően értékesítésre nem került ingatlanuk, illetve az elmúlt évek adóbevallásai alapján adózott jövedelmük nem tette lehetővé a befektetést.
Építési engedély, építkezés megkezdésének bejelentése – főleg ha erre saját, bevallott pénzügyi forrás az adóhatóság adatai alapján nem áll rendelkezésre.
Nagyobb értékű személygépkocsi vásárlás, és a legfrissebb információk alapján a regisztrációs adó visszaigénylése is számottevően növeli a kijelölési esélyt.
A vállalkozásokba fektetett tagi kölcsönök – megyénként változó nagysága – illetve olyan hitel vagy támogatás igénybevétele, amelyhez jelentősebb összegű tagi kölcsönre, saját erőre volt szükség.
Háromnál több vállalkozásban tulajdonosként történő részvétel, új társaság alapítása nagyobb törzstőkével.
Nem elhanyagolható azoknak a köre, akik a már vizsgálat alá vont személlyel történő üzleti, leggyakrabban kölcsön kapcsolat alapján kerültek kijelölésre.
Irigy szomszéd, konkurencia és más jóakarók bejelentései.

Tehát azoknak az információknak a feldolgozása alapján jelölik ki a vagyonosodási vizsgálat alá vont személyeket, amelyek a számítógépes, információs rendszer fejlődése kapcsán az adóhatóságnak is rendelkezésére állnak. Az adatbázisok (az ingatlan és gépjármű nyilvántartás, valamint az Szja. bevallás összevétésére) vizsgálatára számítógépes szoftvert alkalmaznak.

Eddigi tapasztalatok

A vagyonosodási vizsgáltok közel két éve alatt elkészült az adóhatóság módszertani segédlete az ellenőrzést végző revizorok számára. Ezen kívül a legtöbb régióban kialakultak az ellenőrzésre történő kijelölés ismérvei - régiónkénti eltérésekkel - valamint az adózók által megjelölt pénzügyi források, bizonyítékok mérlegelésének főbb szempontjai is. Ugyanakkor mindkét fél és maguk a közigazgatási ügyekben eljáró megyei bíróságok is tudják, hogy rendkívül sok múlik a közigazgatási bíróságok által kialakított ítélkezési gyakorlaton.

A gyakorlatban a legnagyobb viták az adóhatóság és az adózók között:

A jövedelemadó kötelezettség alá nem eső, adóköteles bevételnek nem minősülő átmeneti kölcsönügyletek, kölcsönszerződések értékelése.
A meglévő készpénz tartásának és elismertetésének körében, a vagyonok változásának elismerése (ingatlanból készpénz, majd idővel ismételt befektetés elismerése, illetve bizonyítása).
Családi megtakarítások mértéke és elismerése. Ma például az, hogy valaki a gyermeke angliai egyetemi tanulmányait finanszírozza, míg a másik gyermekének hasonló értéken lakást vásárol, eltérő megítélés alá kerül. A tanulmány finanszírozása természetesen a tartási kötelezettség körébe tartozik, így fel sem merül az adókötelezettség, míg a másiknál kölcsönügyletet készíthet vagy adóhatóságtól függően ajándékozási illetéket vagy személyi jövedelemadót fizethet.
Bankszámlák értékelése, adattartama körében ugyancsak nagy meglepetések érhetik az adózókat, főleg akkor, ha rendszeresen bankszámlán, átutalással bonyolították ügyleteiket.
Végül a házassági vagyonközösség, a közös vagyon elismerésének területén szintén vannak anomáliák. Az adóhatóságok jelentős részének – nem minden régiónak – a gyakorlata ellentétes a jogrendszer, sőt nem egy esetben az Alkotmánybíróság által megerősített gyakorlattal is (készpénz meglétének, tartásának elismerése).

Gyanús kölcsönszerződések

Ezek részletes ismertetésére nincs lehetőség ezen cikk keretei között, de a kölcsönszerződés, valamint a tevékenységből és vagyonból származó jövedelem ellentmondásossága külön szót érdemel. Az ellenőrzés során, az adózók által becsatolt kölcsönszerződések jelentős részéről – szabad mérlegelésre hivatkozva - állapítja meg az adóhatóság, hogy az „nem elég életszerű”, azaz nem fogadja el anélkül, hogy bármilyen normatív szabálya lenne az „életszerűség” bizonyítására. A pénzeszközöket, ha nem bankszámlán tartották, nem szívesen hiszi el, hogy tényleg rendelkezésre állt. Ha nem azonnal történik az újabb befektetés, nem ritkán 2-3 hónap készpénzben tartás után már feltételezik, hogy azt időközben másra költötte, felélte az adózó, és nem fogadják el, hogy befektetési célra félre tette. Bizonyítékot a bankszámlán kívül alig vagy csak nehezen, gyakran csak a bírósági bizonyítási eljárás keretében lehet elfogadtatni. De igen nehéz a helyzete azoknak a magánszemélyeknek is, akik a pénzeszközeiket bankszámlán tartották és mozgatták, hiszen minden banki műveletről hat-hét évre visszamenőleg számot kell tudni adni.

Kamat vagy adó?

A vagyonosodási vizsgálatok tapasztalataiból okulva a vállalkozó – a befektetést, fejlesztést megelőzően ma gyakran azt mérlegeli, hogy mi az „olcsóbb”, hitelt felvenni vagy adót fizetni a saját erő után. A bankok veszítenek ugyan azon, hogy a pénzügyi műveletek egy része éppen az ellenőrzések hatására külföldi bankszámlákról történik, azonban a jövőben nyernek azon, hogy a beruházások egy része nem tagi kölcsönből történik (még akkor sem, ha lenne rá forrás), hanem hitelből, és így a kamat viszi el a vállalkozói haszon és az adó nem kis részét. (Az már csak hab a tortán, hogy a zálogjoggal biztosított banki követelések esetleges felszámolás esetén, megelőzik a köztartozásokat, míg a hátrasorolt tulajdonosokkal szembeni követeléseket nem lehetett kielégíteni.)

Vagyon a házasságban

A házassági közös vagyon adózása, elszámolása körében ma legalább akkora a bizonytalanság. Az ellenőrzések jelentős részében arra való hivatkozással utasítják el a közös vagyonra vonatkozó szabályokat figyelembe vételét, hogy Magyarországon személyi és nem családi jövedelemadózás van. A házassági közös vagyon azonban nem az adórendszer típusától függ, hanem az alkotmányos, családi, polgári és öröklési jogunk szerves része. Ugyanakkor a meglévő szabályok értelmezése is hiányzik arra vonatkozóan, hogy éppen a személyi jövedelemadó törvény a tevékenységből (munkaszerződés, vállalkozó, köztisztviselő) származó és személyes bevallási kötelezettség alá tartozó, valamint a vagyonból származó jövedelemre eltérő szabályokat állapít meg. A részletes szabályozás azonban hiányzik.

A jövedelem típusú adók – nemcsak az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok körében – az elmúlt években folyamatosan és látványosan csökkentek, háttérbe szorultak. Ma már az adófegyelem és adószigor példájaként emlegetett Svédországban is mindössze 30 százalékos a személyi jövedelemadó legmagasabb mértéke. Ezzel szemben nálunk a jövedelemadók és járulékok csökkentésének garanciája nélkül az adóelszámolás szigora várhatóan 2008-2010-től tovább szigorodik a már elfogadott törvényi előírások alapján. Bevezetésre került - de ellenőrzése csak későbbi években kezdődik, ha alkalmazása is életbe lép - az úgynevezett kötött bizonyítási rendszer, amelyről első gondolatom az volt, hogy mégsem volt kárba veszett idő sokak számára a jogtörténeti tanulmányok kötelező volta, hiszen a középkori boszorkány üldözések során olvastunk utoljára a kötött bizonyítási rendszerről, ahol megmondták előre, mi lehet bizonyíték és mi mennyit ér.

Összefoglalva

Szinte meghatározott időnként változik a hivatalos álláspont arra vonatkozóan, hogy szükség van-e korszerű adóreformra és ha igen, milyen irányba menjen. Folyamatosan félünk megtenni azokat a lépéseket, amelyeket a szomszédaink már megtettek, így példa és tapasztalat is van rá. A vállalkozóknak addig is a legegyszerűbb tanács az, hogy az elmúlt öt év vagyonmérlegének összeállítását ne akkor végezzék el, amikor az APEH ellenőrzés értesítését a postás már átadta, hanem minél előbb, hogy ha szükséges soraikat rendezni tudják.

Dr. Csilléry Alexandra

ügyvéd, adószakértő